- Tizenegy generáció, mindegyik innovatív, gazdaságos és tágas
- A legfiatalabb minden idők leghatékonyabb Astrája
- Az Opel Kadett már 1936-ban önhordó karosszériával nyitott
Több mint 24 millió eladott Opel Kadett és Opel Astra imponáló szám, és komoly teljesítmény. Egymás után állítva az Opel máig gyártott kompakt autóit, simán túllépnék a mágikus százezer kilométeres hosszúságot, két és félszer körülérve az Egyenlítőt. Az Opel kompaktjai főképp a gazdaságilag nehéz időkben nyújtottak sokaknak egyéni mobilitást. De nemcsak azt: a legújabb modellgenerációkkal magasabb kategóriák technikáját tette sokaknak elérhetővé az Opel.
Az új Opel Astra az aerodinamika bajnokaként mutatkozik be a 2019-es Frankfurti Autószalonon, miközben minden idők leghatékonyabb Astrája. Családjának hagyományát folytatva egyszerre gazdaságos, komfortos és modern technikájú „mindenki autója”, mint anno az első, 1936-os Opel Kadett volt a kompakt osztályban.
1936-1940: Opel Kadett 1 – a népautó
Az első Opel Kadett műszakilag és árával is kisebb szenzáció volt. Több mint százezer ilyen négyüléses készült 1936-tól 1940-ig Rüsselsheimben – az akkori Európa egyik legkorszerűbb autógyárában. Forradalmi önhordó karosszériájával, Limousine vagy Cabrio-Limousine kivitelben, mindössze 2100 márkába került. Csaknem elérte a 100 km/órát, hamar belopta magát az emberek szívébe, és elnyerte a sajtó jóindulatát is: „A Kadett, ahogy az első próbautak meggyőztek minket, ezért az árért korántsem mindennapi jármű“, írta 1936 december 5.-én a Braunschweiger Tageszeitung. A szinkronrugózású, és hátul laprugós futómű az Opel Olympiától származott, az 1073 köbcentiből 23 lóerőt kihozó, oldaltszelepelt öntöttvas-motor pedig az Opel P 4-től. Épp az építőszekrény-elv tette lehetővé a kedvező árat.
1962-1965: Opel Kadett A – a gazdasági csoda autója
Nagy csomagtartó, bőséges férőhely négy személynek, új, pörgős motor és csekély üzemköltség volt Kadett a sikerreceptje. Csaknem 650 ezret gyártott az Opel 1962-től 1965-ig. A kétajtós, lépcsőshátú kocsi vonalvezetése tárgyilagos és modern, mély az övvonal, jól kilátni a nagy üvegfelületeken. Az egész oldalfalon végigfutó díszléc kiemeli a nyúlánk formát. Az első sárvédők a fényszóróhoz futnak ki, hátul „célzósarkok” zárták le a formát. Odabenn meglepte a tágasság az addigi kisautósokat, jó nagy a poggyásztartó is – és már kívülre került a tanksapka! „Opel Kadett, röviden: O.K.“, méltatta a reklámszöveg, nem hagyva ki egy oldalvágást a wolfsburgi fő konkurens felé sem: „Sosincs benzinszag a csomagtartóban“, közölte kacsintva. Modern, vízhűtéses frontmotorjával egyébként is konstrukciós előnyben volt a Kadett a Bogárral szemben: 40 lóerőt teljesített a 993 köbcentis négyhengeres, amely 1963 márciusától az új Kadett Caravant is hajtotta.
1965-1973: Opel Kadett B – „Az autó”
Aki A-t mond, mondjon B-t is – 1965-ben váltotta új sorozat az első Kadettet. Hosszabb lett négy méternél, egy egész számmal nagyobbnak tűnt. Divatos vonalait tengerentúli kocsik inspirálták: a laposan lejtő far az amerikai Fastback modellekre emlékeztetett, „Erőt és sebességet sugallva, már a motor beindítása előtt“, fogalmazott az Automobil Illustrierte 1966-ban. Ez megfelelt az Opel-reklámnak, amellyel útnak indította a kocsit: legyen egyszerűen „Az autó“! Hosszával együtt nőtt a teljesítmény is, a négyhengeres alapmotor furatának hárommilliméteres növelése 45 lóerőt hozott ki 1078 köbcentiből. Alternatívaként az 1.1 S motor volt kapható, 55 lóerővel. Nem is maradt el a siker, az 1965 szeptemberétől 1973 júliusáig előállított 2,6 millióval darabszám-milliomos lett a Kadett B, exportaránya 1966-ban elérte az ötven százalékot, 120 országban lehetett kapni.
1973-1979: Opel Kadett C – a sportgép
Tisztes családi autó, csinos második kocsi, praktikusan nagy ötödik ajtóval, vagy ugrós tömegsport-gép, harci festéssel: sokarcú típus a Kadett C. Összesen 1,7 millió készült belőle, letisztult karosszériával, kettős keresztlengőkaros első futóművel és hátsókerék- hajtással, 1973 és 1979 között. Designjellemzője az alacsony hűtőmaszk, a géptető márka-tipikus „vasalt éle” és a spoilernek kiképzett első kötény. Egy autó, „amely nemcsak örvendetesen jól megy, hanem hozzáértően konstruált és rendesen kidolgozott is, ráadásul könnyen karbantartható és javítható, gazdaságos fenntartású“, méltatták az auto motor und sport tesztelői a 73/20-as számban. Az 1975-ös IAA-n debütált a GT/E, 1,9 literes motorja Bosch L-Jetronic befecskendezéssel adott le 105 lóerőt, és 184 km/órával repítette a kereken 900 kilós saját tömegű autót.
1979-1984: Opel Kadett D – a fronthajtású A háború utáni
Kadett negyedik generációja új kompaktautós időszakot vezetett be az Opelnél: az 1979-es IAA-n debütált a márka első fronthajtású modellje, a modern formájú Kadett D. Helykihasználása meggyőző volt: noha 3998 milliméteres hossza 12,6 centivel volt kisebb az elődnél, a belső tér hosszabb, tágasabb lett, felülmúlva nem egy vetélytársát. Ám nemcsak a hajtásmód és a futómű (hátul csatolt lengőkaros) szakított a hagyományokkal, hanem az 1,3 literes, 60 és 75 lóerős, felülvezérelt motor is. Ezenkívül a karosszéria jelezte a korszakváltást: az 1425 litert elérő raktérfogatú Caravant kivéve mindegyik lejtőshátú volt. 1983 januárjában következett a sportos Kadett GTE, mint élvezetes GTI-vadász. 187 km/órás csúcssebességét az 1.8-as négyhengeres motor 115 lóerejének köszönhette. Ehhez illett a feszesebb és leültetett futómű, az új kormánycsillapító és a belső hűtésű első tárcsafék. 1979-től 1984-ig összesen 2,1 millió Kadett D készült.
1984-1991: Opel Kadett E – az aerodinamika világbajnoka
A második, 1984-től 1991-ig gyártott fronthajtású Kadett „1984 Év Autója” lett, egy abszolút sikertípus. 3.779.289 példánnyal az addigi legkelendőbb Opel, a mérnökök nagy dobása, aerodinamikai világbajnok. Az előd műszaki alapjára építettek új, lejtőshátú karosszériát. Már a Kadett D is a kompaktok legjobbja volt 0,39-es alaktényezővel, de az új modell jóval felülmúlta: 1200 órányi szélcsatornás munka után szenzációs 0,32-t ért el. Sőt, a sportos GSi 0,30-cal és 0,57 négyzetméter hatásos felülettel a világ legáramvonalasabb limuzinjának számított. A vevők hamarosan fellelkesültek az új forma iránt, 1987-ban Európa-szerte 625 ezer Kadett E-t vásároltak. A Caravan régóta a rakodhatóság mestere, és 1985 őszétől először jön ki a Kadett C-vel lépcsőshátú változat. A GSi végérvényesen ikonná nemesül, amikor 1987-től 150 lóerős, 16 szelepes motorral hagyja állva vetélytársait.
1991-1997: Opel Astra F – a bestseller
Kereken 4,1 millió Astra F készült 1991 és 1997 között, ez minden idők legnagyobb darabszámú Opelje. Korszerű design, tágasság, komfort és környezetkímélet állt a fejlesztés középpontjában. A Kadett utódja nagy-britanniai testvérmodelljének nevét vette át – ott már 1980 óta a negyedik generáció futott Vauxhall Astraként. Biztonságát az első üléseknél övfeszítő, állítható övmagasság, előrecsúszást gátló ülésváz és az összes ajtó dupla acélcsöves oldalvédelme fokozta. Először tartozott valamennyi motorhoz katalizátor.
1998-2004: Opel Astra G – a sokoldalú
1998 tavaszán kupészerű háromajtós, ötajtós limuzin és Caravan kivitelben rajtolt az Astra. Idővel lépcsőshátú négyajtós, kupé és kabrió követte. Progresszív, egyéni design, dinamikus hajtó- és futómű, csaknem megduplázott hajlítási és csavarási merevség jellemezte az Opel Astra teljesen újonnan fejlesztett második generációját. Értéktartásához főképp a teljesen horganyzott karosszéria járult hozzá, az aktív biztonsághoz pedig az átlátszó üvegű, 30 százalékkal erősebb H7-es fényszórók mellett a fehér lapról tervezett DSA-futómű (Dynamik Safety Action). Komfortot ötvözött agilis és biztos vezethetőséggel, teljes terhelésnél is. A kereken tíz centiméterrel megnyúlt tengelytáv jóvoltából nőtt a hátsó lábtér és 370 literrel bővült a csomagtartó. 2004-ig összesen 3,95 millió Astra G készült.
2004-2009: Opel Astra H – az erőgép
Tizenkét-féle motor 90-től 240 lóerőig és hétféle karosszériaváltozat tette egyedülállóvá a 2,7 milliós sorozatnagyságot elért Astra H-t. A 2004 márciusában indult harmadik generációs Opel Astrát haladó designja, nagyfokú menetdinamikája és sok műszaki innovációja tette a szaksajtó számos összehasonlító tesztjének győztesévé. Technikai csemegének számított az egyébként csak luxuskocsikban és exkluzív sportautókban előforduló adaptív, elektronikusan szabályozott csillapítású IDSPlus futómű, valamint a dinamikus kanyarfényű AFL-fényszórórendszer. Biztonságával is csúcson volt az Astra: az Euro NCAP fogyasztóvédelmi szervezet a maximális öt csillaggal értékelte a felnőtt utasok védelmét. Összesen 34 pontot szerezve a kompakt kategória egyik legbiztonságosabb ötajtós kocsijának számított az Opel bestsellere.
2009 – 2015: Opel Astra J – a designautó
Szoborszerű elegancia találkozása németes precizitással: az Opel Astra J nemcsak a márka új designfilozófiáját testesítette meg, hanem olyan technikákkal támogatta vezetőjét, amelyek már hozzájárultak a középkategória bestsellerének, az Insigniának a sikeréhez is. Az Opel-frontkamera jelzőtáblákat ismer fel, tájékoztat sebességlimitekről és előzési tilalmakról, ügyel, hogy sávon belül maradjon az autó. AFL+ fényszórójával az Astra belát a sarok mögé, és szükség szerint automatikusan vált tompított-, illetve távfény között. Dinamikáját új futómű – kívánságra adaptív FlexRide technikájú – teszi teljesen kiaknázhatóvá. Élvezetes autózást, jobb vezethetőséget és komfortot a hátsó futómű új konstrukciója biztosít: Watt-rúd vezeti pontosabban a kereket. A pilóta lazán dőlhet hátra a különösen ergonomikus, gerinckímélő ülésben, amelyről az Aktion Gesunder Rücken e.V. (AGR – Egészséges Hát Munkacsoport) független szakértői adtak ki műbizonylatot. Újdonság az is, hogy az 1550 liter raktérfogatú, és az okos FlexFold rendszert tovább vívő Astra kombi először viseli a Sports Tourer nevet.
2015-2019: Opel Astra K – a kvantumugrás
Az akár 200 kilogrammal könnyebb, kisebb külső méreteken belül tágasabb utasterű és új generációs motorjaival minden korábbinál hatékonyabb Opel Astra K fejlesztési ugrást képviselt a 2015 szeptemberi IAA-n, rögtön meg is választották „2016 Európai Év Autójának”. A legjobb tradíció szellemében mindenkinek elérhetővé tett innovációkat, elsőként hozta be a luxus- és prémiumautók intelligens, vakításmentes IntelliLux LED ® mátrixvilágítását a kompakt kategóriába. Összesen 16 fénydióda alkalmazkodik folyamatosan a környezethez és a forgalomhoz, ezáltal stadionvilágításhoz hasonló fénybe borítja az utat, anélkül hogy elvakítaná az előrébb haladó vagy szembejövő járművek vezetőjét. A modern asszisztensek új generációjához jelzőtábla-felismerés, a kormányzást aktívan korrigáló sávtartó asszisztens, követési távolság jelző, és automatikusan vészfékező frontális ütközés-elkerülő rendszer tartozik. Nem maradtak el a tökéletesített, AGR-bizonyítványú ergonomikus első ülések sem, ezúttal már opcionális szellőzéssel és masszázs-funkcióval. Az Astra Sports Tourer szenzoros csomagtér-ajtaja pedig, opcióként, a hátsó lökhárító alatti lábmozdulatra nyílik és csukódik.
2019-től: új Opel Astra – a hatékonyság és az aerodinamika bajnoka
Szép tradíciót folytat az új Opel Astra: a hatékonyság és az aerodinamika bajnokáét. Az eddiginél akár 21 százalékkal kevesebb a CO2-kibocsátás, öt teljesen alumíniumépítésű motor marad 100 g/km CO2 alatt – élénk menetteljesítményekkel és nagyfokú utazási komforttal. Ez minden idők leghatékonyabb Astrája! Nem kis részben a kiváló áramvonalazás érdemeként – 0,26-os alaktényezőjével a Sports Tourer az egyik legkisebb légellenállású kombi a világon, míg az ötajtós a maga kategóriáját vezeti. Ugyanilyen példamutatók a kompakt bestseller műszaki megoldásai is: az új, különösen takarékos LED-fényszóró, a teljesítőképesebb frontkamera, a digitális tolatókamera és a modern, továbbfejlesztett multimédiás infotainment kínálat csupán néhány példaként jelzi, miként folytatja az Opel Astra az „innovációkat mindenkinek” hagyományát. Mindez megtekinthető világpremierjén, a 2019-es Frankfurti Autószalonon (IAA).
